Mobirise

website templates free download

TRADinBORD2

Információ


Bemutatták a TRADinBORD2 című projektet Mórahalmon



A pályázat célja, hogy a magyarországi és vajdasági magyar civil szervezetek huszonöt perces dokumentumfilmekben mutassák be a térség kultúráját és hagyományait.
Jó szomszédok a közös jövőért vezérmondattal mutatták be pénteken Mórahalmon a TRANDinBORD2 elnevezésű projektet.
A határon átnyúló pályázat nyertesei a mórahalmi Egy-Másért Ifjúsági és Közösségfejlesztő Egyesület és a vajdasági Ludaspuszta Térségi Társulás. A Homokhátságban öt kisfilm készül majd tűzoltókról, egy mézlovagrendről, az alsótanyai és ásotthalmi egyesületekről, valamint a Homokháti Búcsúról. Joó Balázs, plébános, Mórahalom, Magyarország: „Dokumentumfilmet készítünk majd a mórahalmi Szent László Kenyere Búcsúval kapcsolatban. Nagyon különleges búcsú ez. Ezt hat éve alapítottuk itt a Homokhátság központjában Mórahalmon, olyan elképzelés alapján, hogy a környékbeli települések híveit szeretnénk megszólítani.”

A 2011-ben megvalósult TRADinBORD1 pályázaton belül Vajdaságból Nosza, Hajdújárás, Ludas és Királyhalom már bemutatta hagyományait és múltját a kisfilmekben. Ábrahám Csilla, a hajdújárási Ludaspuszta Térségi Társulás vezetője elmondta, akkor is és a most is sok szakmai segítséget kaptak a magyarországi civil szervezetektől. „Több összejövetelt tartottunk velük az első projektben is és a jelenlegi projektben is, így fog ez történni, amikor megosszák velünk ezeket a tapasztalatokat. Ők nagy tudással rendelkeznek, nekem egy kicsit az az érzésem hogy mi pedig jobban meg tudtuk őrizni a hagyományainkat.”

Vajdaságban öt dokumentumfilmet forgatnak. A Palicsi-tó építkezési- és fürdőzési hagyományairól, a Homokvidék borairól, a Ludasi Művelődési Egyesületről, az ötvenedik hajdújárási szüreti napokról és a Talentum Művelődési Egyesületről. A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Duka Félix, elnök, Egy-Másért Ifjúsági és Közösségfejlesztő Egyesület, Mórahalom, Magyarország: „Igazából a filmkészítésre egy minimális költségvetés van. Hangsúlyosabb a pályázatban a kommunikáció, ami ezeknek a filmeknek az utóéletéről szól, ezeknek a bemutatása és ezzel együtt a civilszervezetek bemutatása és a tevékenysége.”

Mobirise

Duka Félix    Egy-Másért Ifjúsági és Közösségfejlesztő Egyesület

Mobirise

Üllési tűzoltók képviselője és néhány érdeklődő

Mobirise

A mórahalmi egyházközség tagjai

Mobirise

A rendezvény nyitó kivetítése

Mobirise

Csányi László alpolgármester Mórahalom

Mobirise

Veszelka Krisztina szerkesztő

CIVILEK

A filmekben szereplő egyesületek, civilek rövid bemutatkozása

Ambrózy Béla Báró Méhész és Környezetvédő Egyesület: A Szeged környéki méhészek több mint egy évszázada, 135 éve alkotnak közösséget. Mindez az egyesület tagságának komoly összetartásáról, a méhész szakma kivételes erejéről árulkodik. „Az embert emberré az alkotó munka teszi.” Így gondolta ezt báró Ambrózy Béla is, amikor belefogott fő művébe, a magyar méhészet világszínvonalra emelésébe. Itt kezdődik a mára nevét viselő méhészegyesület históriája, mely a múlt század történelmi viszontagságait túlélve a mai korban műveli ezt a rendkívül szép mesterséget és népszerűsíti a mézfogyasztást hazánkban. Az Egyesület tevékenységét meghatározza a hagyományőrzés és a múlt emlékeinek felkutatása, továbbadása. Ennek tükrében önálló méhészeti kiállítással rendelkezik, melyet Sándorfalván, a Pallavicini Kastélyban bárki megtekinthet. A tárlat felbecsülhetetlen könyv- és eszközállományt vonultat fel, melyből megismerhetjük a délvidéki méhészkedés történetét.



Ásotthalom-Kissorért Egyesület: Az Egyesület Ásotthalom kiterjedt tanyavilágának a Mórahalom irányába eső, szerb-magyar határ mellett elterülő részén élőket fogja össze. A civil érdekképviseletben rendkívül aktív lakosság 2008-ban döntött úgy, hogy egységbe tömörül, és aktívan kíván tenni a Kissoron élők életminőségének, közösségi életének jobbításáért. Társadalmi munkában részt vettek a kissori közösségi ház építési munkálataiban, azóta pedig ápolják, csinosítják az épületet. A tagok minden szeptemberben megrendezik Kissor Napját, őrzik a helyi tanyasi hagyományokat, felhívják a figyelmet a környezetvédelemre és a térség védett természeti értékeire. A kissoriak nevéhez kötődik az Ásotthalmi Csodaréten kialakított emlékhely, ahová rendszeresen szerveznek túrákat is. A közösség összetartása példaértékű nem csak társadalmi szinten, hanem emberi kapcsolatok terén is.



A Homokhátság búcsúja - Szent István kenyere búcsú: Hét éve egyre meghatározóbb hagyománnyá válik a Szent István Kenyere Búcsú, mely a Homokhátság lakóinak összetartozását erősítő búcsúünnep Mórahalmon. A Szeged Csanádi Egyházmegye a város önkormányzatával és a helyi Egyházközséggel 2012-ben alapította a Homokháti Búcsút. A hagyományt azóta is tartják, és minden évben összehívják a megye hívő lakosságát augusztus 19-én, Szent István király ünnepének vigíliáján egy közös ünneplésre a szabad ég alatt. A környező települések keresztaljai közül van olyan, amelyik minden évben gyalogosan érkezik a búcsúra, ezzel is erősítve az ünnep lelkiségét. Az eseményt élőzenei koncert előzi meg, majd a környék összes plébánosának közreműködésével százak imádkoznak együtt a szentmisén. A különleges hangulatú búcsú végén a zarándokok fáklyás körmenetben hirdetik Isten igéjét a város utcáin.



Üllési Önkéntes Tűzoltó Egyesület: A 70 éves Üllési ÖTE megalakulásának célja közismert: a nagyközség tűzvédelmét biztosítani a rendelkezésre álló eszközökkel, de ettől jóval több rejlik ebben a közösségben. Az Egyesület kiemelkedő célja a tűzoltás, műszaki mentés mellett az utánpótlás nevelés. Az ifjúsági tagozat a foglalkozásain kiemelkedő szerepet kap az egészséges életmódra nevelés és a környezettudatos magatartás. A gyerekek játékos formában ismerkednek a tűzoltófelszerelésekkel, azok használatával, a tűz veszélyeivel. Megtanulják a helyes magatartási formákat veszélyhelyzetekben, illetve tűz esetén, s nem utolsó sorban megtapasztalják, milyen egy jó csapathoz tartozni. Az idősebbek versenyekre való felkészítése során előtérbe kerül a csapatmunka és a bajtársiasság is.



Alsótanya Kulturális, Művelődési és Turisztikai Közhasznú Egyesületet: Az Egyesület egy baráti társaságból alakult 2010-ben Mórahalmon. Alapvető célkitűzésük a város kultúrtörténeti hagyományainak ápolása és védelme, valamit kulturális életének színesítése. A civil szervezet nevéhez fűződik a tanyai útszéli keresztek gondozása és felújítása is, melybe az egyházközséget és fiatal önkénteseket is bevonnak. Emellett az aktívan működő közösség kiállításokat, koncerteket, futballtornákat, könyvbemutatókat és borkóstolókat is szervez a térség lakossága számára.


Filmek, értékek, kultúra határon innen és túl – Utolsó állomásához érkezett a TRADinBORD2




Február 28-án fejeződik be a tavaly márciusban megkezdett TRADinBORD2 – A közös hagyományok, identitás megőrzése és előmozdítása a határtérségben című HUSRB/1602/32/0140 azonosítójú IPA projekt, melyet a mórahalmi Egy-Másért Ifjúsági és Közösségfejlesztő Egyesület vajdasági partnerével, a Ludaspuszta Térségi Társulással valósított meg. Kiemelt céljuk az volt, hogy az egyes magyarországi és szerbiai civil szervezetek munkáját megismertessék a szélesebb közönséggel is. Az esemény zárókonferenciáját a vajdasági Hajdújáráson tartották meg február 21-én.
Seres István, Duka Félix és Ábrahám Csilla az elkészült filmek jelentőségét hangsúlyozta

Ábrahám Csilla, a Ludaspuszta Térségi Társulás elnöke köszöntötte a vendégeket, valamint elmondta, hogy a TRADinBORD2 még tavaly márciusban indult útnak, s – ahogy a nevében is benne van – ez már a második kezdeményezés, amely által erős, határon átnyúló kapcsolatok alakultak ki, sőt hatására a helyi egyesületek is megerősödtek.

– A projekt fő célja az volt, hogy az elkészült filmek által őrizzük a hagyományokat. Az Egy-Másért Egyesület és Ludaspuszta Térségi Társulás öt-öt filmet készített, továbbá lett egy közös nagyfilm is. A munkák többek között bemutatták Palics értékeit, a Kadarka-vidék borászait, a hajdújárási szüreti napokat, valamint a Talentum Tehetséggondozó Művelődési Egyesületet – fejtette ki Ábrahám Csilla.

Beszédet mondott Duka Félix, az Egy-Másért Ifjúsági és Közösségfejlesztő Egyesület elnöke is.

– Amikor mi, határon belüli magyarok honfitársainkról beszélünk, akkor a kárpát-medencei magyarságot értjük alatta. De mi, akik egymástól egyébként is karnyújtásnyira vagyunk, még inkább rokonoknak érezzük egymást, s sok mindenben hasonlítunk is – mondta az Egy-Másért Egyesület elnöke, valamint hozzátette, a pályázat azzal a céllal jött létre, hogy olyan szervezeteket mutasson be, melyek valamilyen módon kultúrát őriznek és örökítenek át. Kihangsúlyozta, hogy ezek az egyesületek alulról jövő kezdeményezések, melyek valódi értékeket közvetítenek és adnak tovább. Nem szabad megengedni, hogy ezeket a csoportokat csupán a politika használja fel saját céljaira, hanem helyette mi, egyszerű emberek kell, hogy gazdagodjunk általuk. Egyik legnagyobb szerepük abban van, hogy identitásunkat és helyi értékeinket megőrizzék, de mivel sokszor fiatalokkal dolgoznak, feladatuk az értékátadás és a közösségért való tenni akarás.

– A filmekben szereplő emberek is mindig egy-egy dolog köré gyűltek össze, egy közös ügy köré, és nagyon jól együtt is tudtak működni. Mindannyiunk számára példaértékű emberekről készültek a filmek. Hiszem, hogy most közöttünk is vannak ilyen személyek, csak mindig sietünk, s alig van arra is időnk, hogy leüljünk és elbeszélgessünk, holott olyan értékek jöhetnének a felszínre, amelyek ezekben az alkotásokban is megjelennek – zárta mondanivalóját Duka Félix, s reményét fejezte ki, hogy a jövőben is folytatni fogják a közös munkát.

A zárókonferencián részt vett Dobó Márta, a palicsi helyi közösség közgyűlésének elnöke is. Véleménye szerint ez a térség valójában csak együtt képes fejlődni, s ez a projekt pont abban segített, hogy az innovációs erők egyesüljenek, és ezzel egymást támogassák.
Dobó Márta, a palicsi helyi közösség közgyűlésének elnöke és egyben a Palics–Ludas Közvállalat igazgatója is részt vett a munkában

Seres István, kulturális menedzser, a mórahalmi Kolo Szerb Kulturális Központ intendánsa is kultúránk értékét, valamint ennek továbbörökítését hangsúlyozta.

– A kultúra minden egyes percünket meghatározza. A kultúra nem csak az amit egy színház- vagy koncertterem falain belül tapasztalhatunk. Ez csak részben van így, mert az egyén is hordoz saját identitásában, vagyis magában egy kultúrát. Lényeges kérdés, hogy ezt miként tudja továbbadni. Sokan ezért civil szervezeteket alakítanak ki, hogy azokat a gondolatokat, érzéseket, tudást át- és továbbadják a közösségüknek. Valójában ez a legmeghatározóbb kulturális élet és élmény a jövőt tekintve – mondta Seres István, valamint kitért arra, hogy akkor, amikor a települések és a közösségek az elöregedéssel és az elvándorlással küzdenek, valamilyen társadalmi értéket kell felmutatniuk annak érdekében, hogy az említett folyamat visszafordítható legyen. Ebben a tevékenységben pedig mind az öt-öt civil szervezet elvitathatatlan munkát végzett.

A filmek megtekinthetők a wwww.ludaspuszta.com, valamint a www.civilkor.morahalom.hu oldalon.